treasurer

Lecsengőben a MOL őrület a tőzsdén- írják az újságok. A Társaság megvette az előírt mennyiségű részvényt, nincsenek új hírek a piacon, az árfolyam már nem ingadozik olyan jelentősen. A kormány és az ellenzék egyemberként kiállt a "nemzeti" olajtársaság mellett a gonosz labanc ÖMV ellenében. A támadást derekasan visszavertük, nyugi van.

Ma még a miniszterelnök is kiállt amellett, hogy nem szabad az ÖMV-nek adni a MOL-t. Az ÖMV szándékai nem tiszták, nem egyeztetettek és különben is legnagyobb tulajdonosa az osztrák állam, így legalább egyeztetni ildomos lett volna.

Olvasom a mai elemzői kommentátorokat, melyekben sértődött hüppögéssel írják, hogy az MNB hitelességet veszített... Na, srácok, kapjátok be!

Az osztrák ÖMV bejelentette, hogy 18% fölé növelte a részesedését a MOL-ban... A játék folytatódik, újabb szereplő mutatta meg néhány lapját. A mai napon eddig közel 6%-os az árfolyam emelkedés. Továbbra is nagy kérdés, hogy a MOL menedzsment melyik oldalon áll.  Jelentős izgalmaknak nézünk elébe, a tankönyvek szerint mostanában lesz majd egy-két bejelentés, aminek hatására lecsökken az árfolyam, hogy aztán ismét felszaladjon az égbe. Persze kérdés, hogy ez milyen szint mellett lesz. Meglátjuk...

Ma dönt monetáris tanács a kamatokról Az elemzői várakozások szerint nem lesz elmozdulás a példátlanul magas 8%-os szintről. Valószínűleg igaza lesz az elemzőknek, mert a jegybank nem kockáztatja meg, hogy szembe menjen a várakozásokkal. Sajnos. Pedig a magas kamatszintet semmi sem indokolja. Az infláció a stabilizációs intézkedéseknek köszönhető, többszöri származtatott hatásokon keresztül. A magas kamatszint egyetlen dologra jó, hogy erősen tartja a forintot. Ennek persze vannak deflációs hatásai: olcsóbb a dvd lejátszó és a plazma tévé. Ez azonban látszatinfláció csökkentés. A magas kamatok nem ösztönöznek lakossági megtakarításra, a lakossági eladósodottság pedig egyrészt nem forintban van, másrészt amely része forintban van, arra alig van hatása a jegybanki kamatszintnek. A magas kamat kellemes a külföldi alapoknak, a gazdaság viszont belegebed. Olyan jó lenne, ha legalább az MNB-ben értünk gondolkodó, felelős emberek ülnének...

[14:20. 0,25%-ot vágtak. Olyan jó...

több, mint 7.5%-ot emelkedett ma a mol részvények értéke arra a hírre, hogy a cég belejentette, folytatja sajátrészvény vásárlási programját. Önmagában egy ilyen bejelentésnek lehet árfolyamnövelő hatása, azonban a mol esetében érdemes odafigyelni még néhány nem elhanyagolható részletre.

Az idén tíz éves születésnapját ünnepelő Media Markt egyesek szerint provokatív (szerintem egyszerűen csak primitív) "hülye aki nem ünnepel" kampányára épít az egyik konkurens cég, a Saturn reklámja, mely "10 év hülyítés helyett..." hírdeti, hogy náluk még olcsóbb a nagyképernyős lcd tévé és az indukciós főzőlap.

Még izgalmas is lehetne, ha elhinnénk, hogy itt valami jó kis pannonos-westeles reklám háború kezdődik. ha nem lenne nyilvánvaló, hogy mindkét cégnek azonos a tulajdonosa.

Mindenesetre érdekes... Kérdés, hogy ki kit hülyít?

A jelenlegi helyzet:

Erős árfolyam és magas kamatlábak: 260-270 százalékponttal az euró kamatlábak felett hosszútávon. Ennek oka, hogy az erős árfolyam meggátolja a hosszú kamatok csökkenését: 3 éves lejáratra 268 forint a break even. Volt ennyi egy éven belül? Igen. Öt éven belül? Igen. Lehet ennyi 3 éven belül? Igen. Kockázatos. Marad a magas kamat.

Hogyan lehetne ebből kilépni? Kamatcsökkentés=> árfolyamgyengülés=>megéri hosszabb távra befektetni, mert feljebb tolódik a break even árfolyam=>tőkebeáramlás=> hosszú kamatlábak csökkenése=> a forint visszaerősödése.

Ez újabb kamatlábcsökkentést tenne lehetővé és a körforgás kezdődne előröl.

Miért nem teszi hát ezt a Jegybank? Mert azt hiszi, hogy a lakossági fogyasztásra, illetve a megtakarításokra hat a kamatszint? Nem ezt nem hiszi. Ők is tudják, hogy a lakossági fogyasztást elsősorban a jövedelmi helyzet határozza meg. A lakosság amúgy is ha forintban adósodik el azt évek óta alig változó 20-30%-os kamatláb mellett teszi (fogyasztási hitelek), vagy devizában adósodik el, ami független a forint kamatlábak alakulásától és elsősorban az árfolyamnak van hatása (amúgy jövedelmi).  A megtakarításokra ugyan hat a kamatláb mértéke, de ne felejtsük el, hogy a kamatadó rosszul időzített bevezetése gyakorlatilag lakossági kamatcsökkentést jelentett. Ezzel lényegesen romlott a monetáris politika hatékonysága.

Milyen szintre csökkenhet a kamat? Ezt nehéz megállapítani, hiszen nyilvánvaló, hogy valamilyen prémiumra szükség van az eljátszott bizalom miatt, ugyanakkor ennek jelentőségét túlbecsülik a döntéshozók. Azt ők sem gondolják, hogy kamatszint jelentősen befolyásolja a tőkemozgásokat, és az is bullshit, hogy nem lenne miből finanszírozni a magas államadósságot. Korlátként jelenik meg azonban a nagy devizák hosszú kamatlába, mely euró esetében 4-4.5, dollár esetében 5-5.5 százalék között van. Hosszabb távon a forint kamatok szintjének így 6-7 százalék között kellene lenni, az árfolyamnak pedig 255 körül. Persze az árfolyam szintje nem annyira fontos a piaci szereplők szempontjából, sokkal fontosabb, hogy ne legyenek nagy mozgások, hogy csökkenjen a bizonytalanság.